 |
|
Férj ezt látván így
szól: "Ön igazán nemes!"
Pisti csak rábólint: "Szóra sem érdemes!"
Azzal vállára kap egy molyrágta batyut,
S maga mögött húzva, becsukja a kaput.
Mikor a mezőről egyszer hátrafordul,
Mindkét szülő s gyerek újra könnybe borul.
|
|
PISTA TÁRSRA LEL
(V.)
Délcegen barátunk ballag egy tisztáson,
Figyelmesen átlép egy védett virágon.
Két napja kelt útra, s csak morzsányit
evett,
Pedig kalóriát sokat elégetett.
Egy tanya tűnik fel most látókörében,
Jobban érzi magát máris a bőrében.
Mert gondozott udvart, rendes házat remél,
Ahol finom koszttal tele minden edény.
Közben a távolság, ahogy folyton csökken,
Éles hang közelít a vidéki csöndben. |
|
 |
